|
Töröktopolya helység Bánát
északi részén, Kikinda község területén (a
várostól 18 kilométerre délre) fekszik, a
Kikinda-Nagybecskerek magisztrális úttól 3
kilométerre keletre.
A közeli Tordához és
Tóbához hasonlóan, e falut is mintegy 200 évvel
ezelőtt alapitottak.Azonban, az eddig elvégzett
régészeti kutatások azt mutatják, hogy a falu
környékén az első telepek még a kései
bronzkorban (i.e. 1200-ban) létesültek.E korból
származik egy igen jeletől régészeti lelet is,
melyet ma a kikindai Népmúzeumban őriznek.Ez egy
bronz szerszámokat és fegyvereket (baltákat,
lándzyákat., késeket) rejtő depó, amelyre a falu
bejáratánál bukkantak rá egésszen véletlenül
1971 folyamán.
Az antik időkben e térséget
a barbár népek uralták, s ezek közt is az iráni
szarmaták maradtak itt a legtovább.A falu
határából több szarmata lelőhelyet is ismerünk,
ezek közt is a leggazdagabb lokalitások a
Novoszella, Bálint és Ostrvo nevű dülőkben
találhatók. Különös érdekességet képeznek azok a
római monetták (pénzecskék) melyek kereskedelmi
kapcsolatko révén kerültek barbár kézre (Az
Ostrvo nevű dülőben Traianus császár ezüst pénze
került elő).
A középkorban Topolya
környékén több település virágzott. Az egyik
ilyen település nyomai a falutól mintegy 2
kilométerre keletre, a Bálint nevű dülőben
mutatkoznak.A terepen észlelt nyomok arra
utalnak, hogy a településnek hajdan temploma is
volt (téglából és kőből épült), amely a helybeli
lakosság temetőjével volt körülzárva.A helyben
talált pénzek alapján arra lehet következtetni,
hogy az itt lvő település mintegy 800 évvel
ezelőtt élte virágkorát ( a XII-XIII.
században).
A XVIII száazad végéig a
falu környéke mocsarakkal és rétekkel boritotta
táj volt.Régente ez volt az ún. Török-Bega
árterülete, amely valamikor több mint 200 ezer
hektár földet árasztott. 1783-ban e vizenyős
terepet gróf Karácsonyi Bogdán, beodrai
foldesúr vásárolta fel, aki ezt követően
elinditotta a mocsarak, lápok lecsapolását. 1790
tájékán e mocsarak, posványok közepette
alapitotta meg Topolyát, ahová német és magyar
ajkú családokat telepitett. A XIX. század elején
kapta e helység a Töröktopolya nevet.
A falusi lakosság száma
fokozatosan növekedett. 1836-ban a faluban 382
lakós volt összeirva.E szám 1850-ig 582-re
emelkedett.Hét évvel később a faluban összesen
650 embert irtak össze, ezek között 643
római-katolikust és 7 zsidó vallásút.1946-ban
szerb ajkú telepesek érkeztek a faluba
Boszniából.
Töröktopolyán az
iskoláztatásnak több mint 150 éves hagyománya
van.A tanitás eredetileg abban a régi imaházban
folyt, amely hajdan a mai falusi templom helyén
állt. A mai iskolaépület 1914-ben épült fel (az
útcai rész).1987-ben épült fel az iskola új
szárnya és az új tornaterem.
A falu rómaikatolikus
temploma a régebbi falusi imaház helyén épült
fel 1899-ben.A mai harangtoron 1914-ben lett
hozzáépitve.1854 óta e helység Szűzmária
jelenéseiről ismert (az első jelenések még a
régi imaházban történtek)Azóta helységünk fontos
kegyhelynek számit, ahol vente augusztus 14-éy
és 15.én nagyon sok hazai és külföldi zarándok
és megfordul.A múlt század 90-es őveiben a
templomban új falikőpek készültek (összesen
kilenc), melyeken bibliai és magyar
egyháztörténeti motivumok szerepelnek.
Töröktopolya helységnek
manapság 830 lakósa van, akik szerb és magyar
nemzetiségűek.A lakosság zöme mezőgazdasággal
foglalkozik, a falu határában leginkább
kukoricát, búzát, napraforgót és cukorrépát
termesztenek.A múlt század 80-as éveiben a falu
mindenek előtt a kishagyma term,esztéséről bolt
közismert.Napjainkban ennek helyét lassanként a
tök veszi át, amelynek olaját az egészségügyben
hasznositják.
A faluban működik a
„Banacanka” földműves szövetkezet is, amely az
első magántulajdonban lévő cégek közé tartozik a
környéken. A 80 tagot számláló önkéntes tűzoltó
egység az idén ünnepli fennállásának 70-ik
évét.(1935-ben alapitották).A spot egyesületek
közül emlitésre méltó a „Napredak” labdarugó
csapat, melynek sportpályája is van a faluban
(Petőfi Sándor útca).A női szervezet 1997 óta
tevékenykedik a faluban. |
